Máté 6:7-8 És mikor imádkoztok, ne legyetek sokbeszédűek, mint a pogányok, akik azt gondolják, hogy az ő sok beszédükért hallgattatnak meg. Ne legyetek hát ezekhez hasonlók; mert jól tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt kérnétek tőle.

Urunk azt mondta, hogy ne legyünk sokbeszédűek az imában. Ugyanezt olvassuk az ószövetségben is. Préd 5:2 Ne gyorsalkodjál a te száddal, és a te elméd ne siessen valamit szólni Isten előtt; mert az Isten mennyben van, te pedig e földön, azért a te beszéded kevés legyen. (Megjegyzem, egyébként sem jó a sok beszéd. Péld 10:19 A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; aki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.)

Sokáig halogattam, hogy erről szóljak. Egyrészt látom, hogy szükség van erre a figyelmeztetésre, viszont másik oldalról nem akarom, hogy az Úr Szellemének a munkáját megoltsam a testvérekben. Annak idején, imaórákon Ambrusz tv. is sokszor mondta, hogy az imáink rövidek legyenek, ne ismételjünk. Se magunkat, se a másik testvért. Amit mások már az Úr elé vittek, és áment mondtunk rá, nem szükséges, hogy ismét elmondjuk. Az sem kell, hogy Istennek töviről-hegyire elmagyarázzuk a körülményeinket, és az sem, hogy mit miért szeretnénk, hiszen Ő jobban tudja, mint mi. Annak idején Ambrusz tv. figyelmeztetése jó és igei volt, de néhány testvér azt mondta, hogy akkor ő már nem is mer imádkozni, nehogy hosszú legyen, nehogy akarata ellenére ismételjen. Nem szeretném, ha bárkiben ilyen gátlások, ilyen gondolatok lennének. Nehogy valaki „gyülekezeti szabálynak, imaórai előírásnak” vegye. Azt szeretném, ha egyedül az Úr Szavának, az Ő szeretetteljes figyelmeztetésének venné mindenki, és Őérette, az Iránta való szeretetből vigyáznánk arra, hogy ne legyünk bőbeszédűek.

Megemlítek három okot, ami miatt  sokbeszédű az imánk. Azért mondom el, hogy ha az Úrnak akarunk engedelmeskedni, akkor vigyázzunk ezekre.

1. Nem nekem kell mindenért imádkozni. Hagyjak imatémát másnak is! Az imaórákon sok mindenért szoktunk imádkozni, kérni és hálát adni. Nem készítettem pontos összesítést, de átlagban mintegy 20 imatémánk van. Kb. ugyanannyi, mint ahányan részt veszünk az imaórán. Ha az első imádkozók mind a húszat az Úr elé viszik, akkor a végének az ismétlés marad. Gondolkozzunk el, nem lenne-e jobb, ha mindenki csak 1-2 dologban imádkozna. Abban, ami leginkább a szívén van.

Mikor már mindenki imádkozott, és még maradt olyan, amit senki nem vitt az Úr elé, lehetőség van újból imádkozni. Akár többször is.

2. Az Úrnak semmit nem kell elmagyarázni. Elég megemlíteni, hogy miért adok hálát, vagy mit kérek Tőle. Ő mindent tud, mi csak mintegy „emlékeztetjük” erre. Nem azért, mintha elfelejtette volna az Úr, de az Ige is ezt a kifejezést használja. Ézs 62:6-ban olvassuk: Kőfalaidra, Jeruzsálem, őrizőket állattam, ... ti, kik az Urat emlékeztetitek, ne nyugodjatok! Idézek imádságokat: Bír 16:28a Ekkor Sámson az Úrhoz kiáltott, és monda: Uram, Isten, emlékezzél meg, kérlek, én rólam, és erősíts meg engemet. Neh 5:19a Emlékezzél meg rólam, én Istenem, javamra. Neh 6:14 Emlékezzél meg én Istenem Tóbiásról és Szanballatról ezen cselekedeteik szerint, és a jövendőmondó Noádja asszonyról és a többi jövendőmondókról is, akik rémítgetének engem. (Nehémiás nem sorolja, mit tegyen velük Isten!) A lator így imádkozott a kereszten: Luk 23:42b Uram, emlékezzél meg én rólam, mikor eljősz a te országodban! Az Úr felettébb hallgatta meg a latort. Luk 23:43 És monda neki Jézus: Bizony mondom neked: Ma velem leszel a paradicsomban. Nem majd az ezeréves királyságban, hanem már aznap a paradicsomban.

3. A személyes és a családi dolgainkat jobb a belső szobában vinni az Úr elé, nem a gyülekezeti imaórán. Kivéve, ha olyan nehéz, hogy nem tudom egyedül hordozni, vagy ha érinti a gyülekezetet is. Ebben az esetben viszont nem az imában kell részletezni a nehézséget, hanem az imaóra elején kellene elmondani a testvéreknek.

Van több is, de csak három olyan okot mondtam el, ami miatt sokbeszédűek lehetünk. Ismét kérem a testvéreket, ne gyülekezeti szabálynak vegyék, nehogy bátortalanokká legyenek az imádkozásban. Vagy nehogy „átessünk a ló másik oldalára”, és pár szónál ne merjünk többet mondani, vagy ne is imádkozzon valaki, mert attól fél, hogy akarata ellenére ismétel. Az Úr kérésének, intésének vegyük mindnyájan. Imáinkban vezessen a Szt. Sz., hogy az Úr tetszésére legyenek!

Megemlítek néhány imatémát:

1.) Állandó a könyörgésünk és hálaadásunk minden méltóságban lévőért.

2.) Imádkozzunk azért, hogy szóljon az Ige, és még sokan üdvözüljenek.

3.) Imádkozzunk a gyerekekért, az ifjúságért, mert óriási a rájuk leselkedő veszély.

4.) Kérjük, hogy a hívő emberek felismerjék, és ellenálljanak a hamis tanításoknak.

5.) Könyörögjünk, az Úr tisztítson meg minden szennytől, és készen várjuk Őt.